ÖNFEJLESZTÉS

A fejlődés, gyarapodás vágya általános emberi tulajdonság.

Mindenki fejlődni, gyarapodni, egyről kettőre jutni akar.

Ez egy nagyon pozitív emberi tulajdonság.

A vágyak, elképzelések tulajdonsága, hogy kielégülésük után nem szűnnek meg, hanem magasabb szinten, bővítve újratermelődnek.

Ez nem baj, mert ez a belső késztetés a fejlődés hajtóereje.

Az ember energiájának jelentős részét hiábavaló dolgokra fecsérli: harcol önmagával, embertársaival, harcol felesleges dolgok, pozíciók megszerzéséért és megtartásáért. S eközben elsuhan az életnek valódi értelmet, célt adó lehetőségek mellett.

A közfelfogás általában a fejlődésen a technikai, anyagi gyarapodást, előbbre jutást érti.

A társadalmi elvárások, a neveltetés, a mindennapok reklámjai, a környezetünkből ránk zúduló minták, elvárások az anyagi fejlődést helyezik előtérbe. Mindenfelől az az információ árad felénk, hogy az a sikeres ember, akkor vagyunk többek, jobbak, ha minél nagyobb a jövedelmünk, a kocsink, a házunk stb.

Az anyagi fejlődés csak az anyagnak, a testnek hozhat nyugalmat.

A fejlődés másik ága a lelki, szellemi fejlődés.

A lélek nyugalmát, a lelki békét csak a lélek fejlődése, fejlesztése eredményezheti.

A valódi fejlődés a lelki fejlődés, mert ezt el nem vehetik, rozsda nem marhatja, víz nem viheti, tűz nem emésztheti.

Mivel az ember anyagi és szellemi lény is egyben, a fejlődésnek is mindkét irányban kell történnie.

Csak a mindkét irányú fejlődés teremtheti meg a kívánt harmóniát.

A társadalom legfontosabb tagjai azok a lélekvezérelt emberek, akik mindkét fejlődési irányt fontosnak tartva, anyagi síkon is gyarapodnak és szellemi síkon is fejlődnek. Ezeknek kell lenniük az életvezetési mintát mutató embereknek. Ezeket kell követniük azoknak, akik csak az anyagi fejlődést igenlik, de azoknak is akik az anyagi gyarapodást, a haszonszerzést elutasítják, alacsonyrendűnek tartják, és csak a szellemi dolgokra figyelnek.

Ehhez a lélek adja meg az irányítást. A mindenkiben szóló belső hang, amit nem mindenki hall meg.

Az ember a döntései és földi tettei által fejlődik. Minden pillanat döntéshelyzet.

A választások visszahatnak az ember saját fejlődési folyamatára.

Ha nem tudatosan választunk, nem tudatosan fejlődünk.

Ha tudatosan választunk, tudatosan fejlődünk.

Az ember mindig úgy viselkedik, és azt teszi, amit a pillanatnyi fejlettsége lehetővé tesz a számára.