7.) Meditáció

A meditáció olyan lelkiállapot, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak. A cél a lelki béke, megnyugvás keresése. Ilyenkor sikerül a környezetből kikapcsolódni.
Meditáció során mindent érzékelünk, s nem csupán egy dologra koncentrál az ember.
A meditáció a tudat összpontosítása valamire, majd az ezen alapuló és ebből kibontakozó tisztánlátás. A meditáció segít, hogy újra felfedezzük a bennünk lévő Mindenható Erőt, amely a Belső Fényen és Hangon át jelenik meg.

A meditáció közben jelentkező gondolatokat nem kell, sőt nem is szabad elnyomnunk, látnunk kell azonban azok tünékeny voltát. Meditáció közben nem szabad belebonyolódni a gondolatokba, de elutasítani sem. Egyszerűen csak figyelni kell az áramlásukat, majd visszatérnünk a mantránkhoz, vagy légzésünk tudatos figyeléséhez. Ne erőlködjünk, ne törekedjünk erőszakkal a belső békére.

A meditáció lehetővé teszi, hogy teljesen és tudatosan ellazítsuk az értelmünket. Ellazult állapotban az Értelem a tevékenység sokkal magasabb szintjét érzékeli, és jelentős mértékben nő a hatékonysága.
A meditáció egy önfejlesztő módszer. A meditáció ősi technikáit gyakorló keleti emberek tudták, hogy ezzel képesek megváltoztatni lelkiállapotukat, személyiségüket, sőt testi működéseiket is.
A meditáció a magasabb világokkal való kapcsolatteremtés legbiztosabb útja. Egy megváltozott tudatállapot, nem hozható létre akarattal. A meditációs gyakorlatok csupán előkészítik a terepet, és lehetővé teszik, hogy a meditációs tudatállapot beállhasson.
Egyre többet tudunk azokról az agyi folyamatokról, amelyek a meditáció során zajlanak le. A Wisconsin egyetem pszichológia- és pszichiátriaprofesszora, Richard Davidson vezetésével végzett kísérlet azt bizonyította, hogy rövid meditációs gyakorlásnak is tartós pozitív hatása van az agyműködésre és az immunrendszer működésére is.
A vizsgálat során két párhuzamos csoportot hoztak létre egy biotechnológiai cég nagy hajszában élő dolgozóiból. A kísérleti csoport nyolc héten át hetente vett részt meditációs tréningben, egyszer pedig egy hétórás, folyamatos meditációban. Emellett napi egyórás otthoni meditációt is végeztek a kísérlet ideje alatt. Agyi képalkotó eljárásokkal vizsgálták agyuknak az érzelmi állapotokban aktív részeit. A meditáció hatására az agyi izgalmi állapot mintázata eltolódott a negatív érzelmeknek megfelelő kép felől a pozitív érzelmeknek és alacsonyabb szorongásnak megfelelő mintázat felé.
Ugyancsak vizsgálták a résztvevők immunrendszerének változását. A nyolchetes meditációs tréning után mind a kísérleti, mind a kontrollcsoport tagjai influenza-védőoltást kaptak. Ezután vizsgálták a vérükben megjelenő ellenanyag szintjét. Azt találták, hogy a meditációs csoport tagjainál az ellenanyagszint emelkedése jóval nagyobb volt, mint a kontrollcsoport tagjainál - és ez az erős immunválasz négy, illetve nyolc hét múlva is kimutatható volt.
Davidson professzor és más vezető amerikai pszichológusok 2000-ben Dharamsalában megbeszéléseket folytattak a dalai lámával, aki a későbbiekben több alkalommal részt vett a meditációval és a pozitív érzelmekkel kapcsolatos agyi folyamatok tudományos vizsgálatában és ehhez kapcsolódó tudományos üléseken. Az Őszentségével folytatott beszélgetéseink mély hatást gyakoroltak tudományos életünkre, és arra serkentettek bennünket, hogy tanulmányozzuk az elmélyüléssel járó folyamatokat - nyilatkozta Davidson professzor. Minden emberi lény veleszületett vágya a szenvedés elkerülése - mondta a dalai láma. A meditáció gyakorlásával megtaníthatjuk az elmét, hogyan működjön másképp. Ez lehetővé teszi a szenvedés elkerülését.
A tudósokat sokéves elvonultságban meditáló szerzetesek agyműködését megvizsgálva egyértelműen a pozitív érzelmeknek és a szorongásmentességnek megfelelő régiók túlsúlyát találták az EEG és a mágnesesrezo-nancia-vizsgálatokban.

Önmagunk megismerése és megváltoztatása komoly szándékot, eltökéltséget kíván.
Saját magunkhoz, a többi emberhez és a világhoz való viszonyunk alapvető megváltoztatása nélkül a legkitűnőbb meditációs módszer sem lesz több, mint egy jó kis stresszoldó technika.

A meditáció célja: egyesíteni magunkban a materiális és a spirituális világot, életünk anyagi és szellemi oldalát.
A meditáció a kiteljesedett fejlődés legfontosabb eszköze, segíti az önismeretet.
A meditáció tudatosítja a spirituális létet. A szellemi érzékelés gyenge, mivel beárnyékolja a fizikai érzékelés. Ha lecsendesítjük a külső gondolatainkat, ráhangolódhatunk a testi mellett a szellemire is.
Sok ember a szellemét egész életében kihasználatlan állapotban tartja. Szelleme nem fejlődik, mert az egyén csak a test, az anyagi világ fejlesztésére összpontosít. Sokan az anyagi világ elvárásainak kielégítését tekintik életük fő céljának, értelmének.

A meditációt naponta kétszer 15-20 percig végezzük kényelmesen ülve, csukott szemmel. A pihenés felébreszti a testünkben rejlő öngyógyító mechanizmusokat, melyek megkezdik helyreállítani a feszült életünkből eredően szétzilált struktúrákat és folyamatokat. A meditáció és transzcendentális volta feléleszti a korábban megkopott szervező intelligenciát, így a testi folyamatok maguktól elkezdik a szervek és az idegrendszer regenerálását. A meditáció hatása olyan erős, hogy ez a pihentebb állapot idővel tartósan fennmarad, így a gyógyító folyamatok is hosszabban jelen vannak a testben. Az emberi életben a testi korlátok (energiazavar, betegség) és a szellemi korlátok (romló figyelem, rossz közérzet, kisebb hatékonyság stb.) mind a test és az idegrendszer nem megfelelő működésére vezethetők vissza. A test hatékonyságának visszaállásával ezért nemcsak a biológiai problémák szűnnek meg, hanem a szellemi teljesítőképesség és a társas kapcsolatok megélése is új dimenzióba kerül.
A pihenés és az ebből fakadó nyugalom pedig ezután átszövi mindennapjainkat: a stressznek nem lesz lehetősége többé, hogy kikezdje "egész"-ségünket. A kipihent és életerővel teli szervezetünk már másképp reagál az élet kihívásaira! Megőrizzük és növeljük belső egységünket, ami minden szervi működésünk és emberi tulajdonságunk alapja. A Meditáció nyújtotta pihenés átszervezi az életünket, és elmozdít minket a boldogság kiteljesedése felé.
Az ember elsősorban lélek és tudat, csak másodsorban test.
A meditáció segít abban, hogy csakráink – a fizikai test spirituális központjai – kinyíljanak. Fejlődik az intuíciónk is, ami a belső, spirituális bölcsesség.
A meditatív állapot becsvágy nélküli állapot, sem önmagunk elfogadása, sem visszautasítása nincs benne, nincs reménykedés, nem ébreszt belső félelmet.

Különböző formáit gyakorolják: irányított meditáció, transzcendentális meditáció, zen-meditáció stb.

Az irányított meditáció

A meditációk sok változata közül talán a leghatékonyabb az irányított meditáció, amely során a meditáció vezetője szóbeli képekkel irányítja a meditáló személy vagy csoport gondolatait olyan irányba, ami segít megteremteni azt a belső békét és nyugalmat, amelyben a világi problémákkal foglalkozó elme elcsendesül. Ebben az állapotban előkészíti önmagát arra, hogy a megváltozott tudatállapot létrejöhessen.
A meditáció célja, hogy uraljuk és irányítsuk gondolatainkat.
Nehéz uralni a gondolatainkat. A „Hagyd abba a gondolkodást!” parancsot elméletileg könnyű teljesíteni. De az első próbálkozás után kiderül, hogy valójában nem is lehet. Próbáld ki. 
„Ürítsd ki agyadat!” –szól némely meditációs tanács. Azonban a kiürülő agyunkba újabb gondolatok kezdenek cikázni.
Adjunk hát gondolatot, munkát az agyunknak. Ha nem adunk feladatot neki, keres magának.
Agyunknak megfelelő munkát kell adni, hogy a kedvezőtlen gondolatok ne uralkodhassanak el rajtunk. Ellazulás közben is hömpölyögnek a gondolatok. Mivel agyunk egy időben csak egy dologgal tud foglalkozni, ha tudatosan munkát adunk neki, nem lesz helye az életünk vitelét zavaró rossz gondolatoknak.
Az irányított meditáció nem agyunk kiüresítésével éri el annak nyugalmi állapotát, Több olyan meditációs irányzat létezik, amelynek célja a gondolkodás leállítása. Ez azonban csak sokéves kemény gyakorlással érhető el. A ma emberének általában nincs erre ideje.
A meditáció út a tudatunk által kontrolált gondolkodáshoz.

Az irányított meditáció módszerei:

a.) Képalkotó meditáció:

Ennél a meditációs módszernél a fő feladat a belső látásunk mezejébe előhívni egy képet, és azt megtartani.

b.) Légzés meditáció:

Ekkor a légzést használjuk összpontosításra. A légzés automatikus. Ha nem kontrolláljuk tudatosan, tudatalattink uralma alatt áll. Tüdőnk pulzáló mozgást végez, ennek segítségével ráhangolódhatunk a világmindenség alapmozgására, amely a nagyon kicsitől (atommag) a nagyon nagyig ( univerzum) jellemzi világmindenségünket. Az orrnyílásainkon belélegzett levegővel agyféltekéinket aktiváljuk, együttesen vagy külön-külön.
A légzés kapcsolatot hoz létre a tudatos és a tudat alatti lét között, ezáltal megtanulunk rákoncentrálni a tudatalattinkra, és valamilyen szinten irányításunk alá vonni.

c.) Mantra meditáció

A mantra szó a man (tudat, szellem) és a tra (keresztülmenni, átszelni) szavak összetétele. Néhány hangból, vagy szóból álló eszköz, amely  folyamatos ismételgetésével leterheli az agyat, nem hagyja elkalandozni. Nem engedi más gondolatok megjelenését az agyban, képessé teszi az egyirányú figyelésre, ugyanakkor önátalakításunkhoz is eszköz. A mantrát gondolatban ismétlik, s ez nagymértékben segít elérni és fenntartani a meditatív elmeállapotot.
Mantraként használhatunk előre megírt szövegeket, amelyeket szent iratokból veszünk ki, de lehetnek általunk írott szövegek, amelyek számunkra fontos dolgokat, tulajdonságokat határoznak meg.
Legfontosabbak az önátalakító mantrák, amelyek személyiségünk megváltoztatását teszik lehetővé. Alkossunk magunknak mantrát, amely átalakít minket, és abba az irányba mozdít el, ahová fejlődni szeretnénk. Tartalmazhat célkitűzést, de mindig jelen időben és állító mondatba foglalva. A mantra készítésénél soha ne használjunk tagadó szót. Pl.: „nem vagyok türelmetlen”.
Egy-egy mantrát hetekig-hónapokig ismételgethetünk, amíg az lassan átépíti személyiségünket.
A mantrák fejlődésünk szempontjából hasznos energiaforrássá alakítja át dühünket, félelmeinket vagy a mások kárára történő önérvényesítő vágyunkat. Megóvja a használóját a meggondolatlan cselekvéstől, az elhamarkodott beszédtől.
Segítségével nem elfojtjuk érzelmeinket, hanem használjuk, hasznossá téve számunkra azokat ahelyett, hogy eszközeikké válnánk.
Képes a félelmet biztonságérzetté, a dühöt segítőkészséggé, a gyűlöletet emberi kapcsolattá változtatni.
Énekelgetve is ismételgethetjük. Az éneklés erősítő, harmonizáló hatású.

Megszokottá válik, ha gondolatban ismételgetjük. Ezzel helyettesítjük az elménkbe ötlő egyéb gondolatokat. Ha valami eszünkbe jut meditáció közben, a mantrát állítjuk a helyébe.
Amikor rendszeresen meditálunk ugyanazzal a mantrával (bármi legyen is az), elménket rövid idő alatt betanítjuk arra, hogy a mantrához nyugodt, meditatív állapotot társítson. Az ilyen társítást „horgony”-nak (anchor) nevezik a neurolingvisztikában. Egy ilyen tréning után, ha a mantrára gondolunk, még zaklatott állapotban is gyorsan megnyugodhatunk.
Este elalvás előtt érdemes végiggondolni a napodat a kiválasztott mantrád szerint.